2011. szeptember 24., szombat

apró csalán

Termés:
A makkocska termés 1,8-2 mm, széles, hegyes tojásdad alakú, erősen lapított, éles szélű, szegélyezett. Egyik oldala enyhén domború, ormós. Alul szívesen bemélyedt. Színe sárga vagy sárgásszürke, sima, gyengén fényes, enyhén pontozott.
Csíranövény:
A sziklevél alatti szárrész halványzöld. A sziklevelek 2,5-3 mm hosszúak, széles tojásdad alakúak vagy enyhén szív alakúak, a csúcsukon apró kicsípéssel. Alapjánál gyorsan keskenyedik a hosszú, 3-5 mm-es nyélbe. A nyél és a lemez apró, fehér szőrökkel borított. A sziklevél erezete kivehető. Az első levelek átellenesek, széles tojásdad alakúak, az alapjuknál lekerekítettek, vagy ékvállúak. A levelek a széleiken fűrészfogasak, csúcsuk hegyes. Az összes levél serteszőrös, ezek között un. csalánszőrös, melyek fehéres zöldes bibircseken ülnek. A levelek erezete kifejezett, az oldalsó erek ívesen hajlók.Kifejlett növény:
Egyéves, felálló, négy élű szárú, kis-közepes termetű, mindenütt csalánszőrös növény. Keresztben átellenes levelei tojásdadok vagy elliptikusak, nyelesek, durván fűrészfogasak. Egylaki. Apró, zöld leplű virágai levélhónalji vegyes füzérekben fejlődnek.Elterjedés:
Mindenütt közönséges az emberi települések körül, elsősorban a nitrogénben gazdag kertekben, trágyadombok körül, utcákon, árkokban. Elsősorban az elhanyagolt, műveletlen kertekben, ültetvényekben fordul elő nagyobb tömegben, de a rendszeres talajművelést nem bírja.

2011. szeptember 4., vasárnap

cickafark

Termés:
Kaszattermése 1,4-2 mm hosszú, lapos, gyengén ék alakú, a kaszat üres csúcsa és a szegélye fehéres, selymes fényű. A szegély a csúcs felé ívelt, kissé bemélyedt és fogban végződik.
Csíranövény:
A sziklevelek kicsik, majdnem kerekded vagy széles tojásdad alakúak, ülők. Az első levelek hosszúkásak, lándzsásak, hosszan nyélbe keskenyedők, oldalt 1-2 pár foggal, a csúcsi fog nagyobb. A levelek mindkét oldalon szórt, rövid szőröktől molyhosak, széleiken pillásak. A harmadik, negyedik levél szintén átellenesen áll, körvonalai hosszúkás lándzsásak, szárnyasan szeldeltek, a szeletek fogakat viselnek, s erősebben molyhosak. A későbbi levelek két-háromszorosan szárnyasan szeldeltek, a levélszeletek hegyesek, tojásdadok vagy lándzsásak, vagy ár alakúak.Kifejlett növény:
Évelő, közepes termetű, tarackos, felül elágazó szárú, gyengén gyapjas, szőrös növény. A középső szárlevelei hosszúkás lándzsás kerületűek, két-háromszorosan szeldeltek. Virágai apró fészkekben, sátorvirágzatban állnak a szár csúcsán. A fészekörv 3-4 mm hosszú, 2-3 mm széles. Sugárvirágai fehérek, néha rózsaszínűek.

Elterjedés:
A Dunántúlon és az Északi Középhegységben gyakori, másutt szórványosabb előfordulású. Az A. collina faj közönséges az egész országban, Ujvárosi e két fajt összevontan tárgyalta. A különbség a két faj között csekély, az A. collina levele csak 1-2 cm széles, cimpái jobban összeborulók, merevebbek. Gyomként csak a pillangósokban és a gyepekben lehet káros, egyébként fűszer és gyógynövénynek számít.